Egy pillanatra elhittem. Igen el. Elhittem, hogy összeáll pár civil, pár szakember és lesz valami. Nem, nem kormányváltás. Annál sokkal több.
Talán valami olyan mint az internetadó elleni tüntetés. A kormány, a nép hatására belátja, hogy elk*rta elrontotta. A civilek megmozdulnak, és valami olyan történik, ami túlmutat a pártpolitikán. Jobb-bal együtt az oktatásért.
De nem. Hiába a sok ember. Hiába még a kormánypártiak szimpátiája is. Hiába a kormány tárgyalóképessége, Pukli kiállt és egy nagy bejelentéssel rász*rt pártpolitikát csinált belőle.
Nem tudom milyen ambíció vannak, de az biztos, hogy az oktatás nem igazán érdekli. Lehet sok mindent gondolni, naivnak lenni, de azt tárgyalóalapnak adni, hogy Orbán Viktor és Áder János kérjen bocsánatot, az olyan mintha megkérnénk egy vadászt, hogy legyen vegetariánus.
Kérhette volna a 12 pont elfogadását. Kérhetett volna bármilyen oktatással kapcsolatos dolgot. Nem ő egy teljesíthetetlen, poltikusnak megalázó, ideológiai dolgot kért. Egyértelmű, hogy nem megegyezést akar. És édes Istenem, Ádernek ehez vajon mi köze? Pukli akkora ember, hogy Magyarország két legnagyobb közhatalmi személyét is meg kellett hajoltatni? Áder helyett miért nem Balgoh? Vagy Hoffman? A címekre utazunk?? Vicc az egész. Meg se akar egyezni, az oktatás már nem lényeg....
Egyértelműen átcsapott az egész politikába. Az oktatás meg meg fog rohadni. Pedig egy pillanatra elhittem. Őszintén. De a politikai ambíciók könnyen tesznek valakit hiénává. Részemről valami véget ért, már nem hiszek a kockásba.
Szerencsétlen diákok....
